Vegetarianizmus és vegánság – mindkettő alapja a növényi táplálkozás. De mit tehet az, aki nem szeretne százszázalékosan lemondani a húsfogyasztásról, mégis hozzájárulna a fenntarthatóbb életmódhoz, és étrendjében is egészséges harmóniát alakítana ki? Ennek tökéletes megfelelője egy – nem is olyan új – táplálkozási irányzat, a flexitarianizmus.
A flexitariánus étrend nem fogyókúra: itt nem arról van szó, hogy az egyén azért helyezi a növényi táplálkozást előtérbe, mert fogyni szeretne. A flexitarianizmus alkalmi vegetarianizmus, egy egyre népszerűbb, növényi étrendet követő életmód. Hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez és az egyéni egészséghez egy olyan táplálkozás révén, amely többnyire a növényi élelmiszerekre helyezi a fókuszt, mégis lehetővé teszi az alkalmi húsfogyasztást. Fontos azonban kiemelni: húsevéskor is a jó minőségű, sovány húsokat – mint például a pulyka vagy a csirke – érdemes választani.
Az étrend húshoz való rugalmas hozzáállását is tükrözi az elnevezés eredete: az angol flexible – rugalmas -, és a vegetarian – vegetáriánus – szóösszetételből született. A kifejezést Dawn Jackson Blatner dietetikus használta először 2009-ben a The Flexitarian Diet című könyvében, amely még ma is a flexitarianizmus alapvető szakirodalmának tekinthető.
Aki szeretne áttérni a flexitariánus étrendre, étkezéseikor a növényi eredetű ételek mennyiségét fokozatosan növelje, a húsét pedig csökkentse. Napi legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon, figyelve a teljes kiőrlésű ételek, valamint az alternatív vasforrások és vitaminok bevitelére is.
Összegezve: a flexitariánus étrendnek nincsenek egyértelmű szabályai vagy ajánlott kalória- és makrotápanyag-száma. Valójában ez egy életmód, amely javarészt a következő elveken alapul:
Pikáns sült édesburgonyás csicseriborsó saláta
Zöldséges wrap lencsével és quinoával
Zöldbabos-pestos-rukkolás tésztasaláta
Kuszkusz saláta aszalt gyümölcsökkel és csicseriborsóval
Sült gyökérzöldséges és csicseriborsós meleg saláta