A legismertebb továbbra is a The Vegetable Orchestra. A bécsi székhelyű, 11 előadóból álló kollektíva 20 éve indult, és a koncertek előtt a piacon található zöldségekből készít hangszereket, melyekkel mindenféle zenei stílust játszik (free jazz, fúziós vagy klasszikus zene). Nincs pazarlás, a koncertek után minden hangszer egy levesben landol, melyet a zenekar tagjai közösen fogyasztanak el. Franciaországban Eric Van Osselaer belga szobrász-zenész 2006-ban alkotta meg az Orgabits termékcsaládot, és megismertette Franciaországgal, Belgiummal és Németországgal a görögdinnye nagydobot, illetve a kasztanyetta padlizsánt. Végül a japán Junji Koyama az elmúlt 12 évben YouTube sztárrá vált videóival (30 000 előfizető, és több, mint 18 millió megtekintés), melyekben bemutatja, hogyan lehet padlizsánból ocarinát készíteni, brokkolival karácsonyi énekeket vagy fehér retekkel videójáték-zenét játszani.
A cukkini, a paszternák és a sárgarépa fúró segítségével fúvós hangszerekké alakulhat. A leveles zöldségek, például a póréhagyma és a cikória levelei síppá tekerhetők. A nagyobb zöldségek, mint a tök, inkább ütős hangszerekként szolgálhatnak, míg más zöldségeket (például a sárgarépát) dobverőnek használhatunk. A szárzeller vonós hangszerré, például gitárrá alakulhat, a paprika pedig többféle szerepet is betölthet, a macarától egészen az ocarináig. Ami a tököt illeti, hagyományos módon is felhasználhatjuk: ha megszárítjuk a colocynth-et (emberi fogyasztásra nem alkalmas, kisméretű görbe tök), remek csörgődobbá válik, és jó, ha tudjuk, hogy az afrikai calabash ütős hangszert is szárított tökből készítik.
A paradicsom viszont meglehetősen haszontalan zöldség, mert túlságosan puha, ezért nem igazán értékes a kreatív zenészek számára. Ezért továbbra is a tányérban a helye, nem pedig a színpadon!