Flexitárius, vegetáriánus vagy vegán: ezekkel a kifejezésekkel azokat az embertársainkat illetjük, akik arra törekednek, hogy csökkentsék vagy teljesen eltávolítsák étrendjükből az állati eredetű termékeket. Íme, a különféle diéták közötti különbség, és néhány ínyenc javaslat a kezdéshez!
A flexitáriánus diéta magában foglalja a hús, hal, tejtermékek, tojás és sajt alkalmankénti fogyasztását. Bár a legtöbb étkezés megegyezik a vegetáriánus étrenddel, a flexitáriánusok a minőséget részesítik előnyben a mennyiséggel szemben, ezért viszonylag ritkán, de fogyasztanak húsféléket is.
A vegetáriánus étrend gyümölcsökben és zöldségekben, gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és diófélékben gazdag, azonban teljesen nélkülözi a halat és a húst. Egyes állati termékek, mint a tojás, méz, tej és a tejtermékek továbbra is megtalálhatók benne. Ez az étrend évszázadokra nyúlik vissza, és számos országban, például Indiában is jelen van vallási okok miatt.
Ami a vegán étrendet illeti, 100%-ban növényi eredetű termékekből áll, és kizár mindenféle állati eredetű terméket, legyen szó élelmiszerekről vagy mindennapi fogyasztási cikkekről. Kizárja a tojást, mézet vagy tejtermékeket, valamint a ruhákhoz használt bőrt, gyapjút és a kozmetikumokhoz használt viaszt. Ez nem csak egy diéta, hanem egyben életmód is.
A különböző étrendek követése származhat vallási okokból, személyes értékekből (az állattenyésztés ellen), a szénlábnyom csökkentésére való törekvésből (a FAO szerint az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 15%-áért) vagy a jólétre és az egészségre való törekvés érdekében (az állati eredetű termékek fogyasztása de facto csökkenti az állati eredetű zsírok fogyasztását is). A felsoroltak közül számos ok lehet ökológiai vagy személyes.
Sokan félnek a vegetáriánus étrendhez kapcsolódó étrendi hiányosságoktól. Mégsem a hús az egyetlen fehérjét és vasat tartalmazó élelmiszer! A különböző növényi eredetű fehérjék fogyasztása egyben a fehérjékben található összes esszenciális aminosav fogyasztását jelenti. Ezért elengedhetetlen a változatos étrend a tápanyagforrások megsokszorozásához. Növényi alapú fehérjékhez gabonafélék és hüvelyesek párosítása ajánlott: például chili sin carne és rizs, búzadara és csicseriborsó (zöldséges kuszkuszban), kukorica és fekete bab tacoban.Ezek történelmileg hosszú időre visszanyúló párosítások és világszerte sok alapvető fogásban megtalálhatók. Ami a vashiányt illeti, a különbség a vas természetéből adódik: a zöldségekben lévő vas kevésbé könnyen szívódik fel, mint a húsban lévő. A hüvelyesek, tofu, quinoa és a gabonafélék jelentős mennyiségben tartalmaznak vasat, amely C-vitaminnal párosítva könnyebben felszívódik! Ezért szükséges a gyümölcsök (citrusok, kivi, bogyós gyümölcsök…) és zöldségek (például a paprika, amely különösen gazdag C-vitaminban, de ne feledkezzünk el a brokkoliról sem!) fogyasztása: a színes saláták és vitaminturmixok mind az egészségünket szolgálják.
A tojás és a tejtermékek fogyasztásával elkerülhető a B12-vitamin hiány, amely csak állati eredetű termékekben fordul elő. Ez az egyetlen vitamin, amelyet a vegánoknak táplálékkiegészítőként kell szedni. Vannak, akik azért választják a vegetáriánus étrendet, hogy csökkentsék a betegségek (például a szív- és érrendszeri) kockázatát, mivel ez az étrend magasabb rost bevitellel és az állati zsírok csökkentésével jár.
A flexitáriánus étrendet folytató emberek sok vegetáriánus és vegán ételt fogyasztanak, például falafelt vagy lencsét, így növelik a hüvelyesek és zöldségek fogyasztását, miközben figyelnek rá, hogy mi kerül a tányérjukra, így ügyelnek a bolygóra és az egészségükre. A flexitarianizmus több, mint egy diéta: valójában egy szemléletmód!